Tetra �llatter�pi�s Csoport

 

Ak�r tagadjuk, ak�r nem, az ember alapvet�en nem tud, �s tal�n nem is akar elszakadni att�l az �llatvil�gt�l, ahonnan maga is sz�rmazik. Ha ezt a term�szetes kapcsolatot helyre�ll�tjuk, minden es�ly megvan arra, hogy kibillent lelki b�k�nk ism�t egyens�lyba ker�lj�n. Szakavatott tud�soknak is az a v�lem�nye, hogy az ember �s az �llat elv�laszthatatlan t�rsak. Ezt vallja igen sok neves orvos is, akik m�r bel�tt�k, hogy a k�l�nb�z� betegs�gek kezel�s�nek sikere jelent�sen f�gg a beteg lelki egyens�ly�t�l. S mint ahogy amerikai �s nyugat-eur�pai k�s�rletek sora bizony�tja: ebben �ri�si szerep�k lehet n�gyl�b� kedvenceinknek.

 

Az �llatter�pia Magyarorsz�gon is elterjed�ben van. Az ELTE BTK Pszichol�giai Int�zet munkat�rsai egy vid�ki k�rh�z pszichi�tri�j�n - ahol depresszi�s betegeket kezeltek - ter�pi�s c�llal helyeztek el egy akv�riumot. A szakirodalmi adatok alapj�n a depresszi�s t�netek el�fordul�sa a magyar lakoss�g k�r�ben igen gyakori, n�kn�l 18-34 sz�zal�k, f�rfiakn�l 10-19 sz�zal�k. A vizsg�latban r�szt vev� betegek 69,2 sz�zal�ka sz�molt be az akv�rium pozit�v hat�s�r�l. A legt�bben az akv�rium hangulatjav�t�, vid�ms�g- �s szabads�g�rzetet kelt� hat�s�r�l bizonyosodtak meg. Az akv�rium jelenl�te az �pol� szem�lyzetre is j�t�kony hat�st gyakorolt.

 

Az �llatter�pi�t, mint m�dszert B. Levinson amerikai pszichol�gus dolgozta ki az 1960-as �vekben, el�sz�r �rzelmileg zavart, illetve �rva gyerekek gy�gy�t�s�ra, majd s�lyos, gy�gy�thatatlan betegek seg�t�s�re (enyh�tette a depresszi�jukat), illetve id�sekre, akikn�l az egyed�ll�t �s mag�ny miatti szellemi �s fizikai le�p�l�st tudta g�tolni az �llatter�pia seg�ts�g�vel. Az �llatok k�zels�ge, a hozz�juk val� fordul�s eltereli a beteg figyelm�t saj�t mag�r�l, bajair�l. A rendszeres foglalkoz�s oldja a fesz�lts�get, az id� gyorsabban, �szrev�tlenebb�l telik, a foglalkoz�sokra val� k�sz�l�s, majd azok megbesz�l�se megind�tja a kommunik�ci�t az emberek k�z�tt.

 

Megfigyelt�k, hogy azok az id�s emberek, akiknek �let�t egy kis kedvenccel val� t�r�d�s feladata �des�ti meg, ritk�bban betegszenek meg, gyorsabban kil�balnak a betegs�gekb�l �s �sszess�g�ben tov�bb �lnek, mint mag�nyos t�rsaik. Egyes kr�nikus betegs�gekn�l, ahol egy�b oki ter�pia nem j�het sz�ba a kiegyens�lyozott �letm�d r�szek�nt a t�rs�llat jelenl�te l�nyegesen k�nnyebb� teszi a betegs�g k�zbentart�s�t. Kutat�sok igazolj�k, hogy az �llatok r�v�n sokak ker�ltek ki rem�nytelen depresszi�jukb�l. M�szeres vizsg�latok igazolj�k p�ld�ul, hogy ha az ember �l�ben dorombol� macsk�t tart mintegy 20%-kal cs�kken az illet� v�rnyom�sa. Az �llatok �szt�n�sen j� terapeut�k. Tudom�nyos vizsg�latok szerint els�sorban beteg gyerekeknek �s id�s embereknek jelent sokat az �llatokkal val� kapcsolattart�s. Ezenfel�l a betegs�gek megel�z�s�ben is fontos szerep�k lehet. Bebizonyosodott, hogy a kuty�kb�l

�s macsk�kb�l �rad� kisug�rz�s megnyugtat�. Amerikai kutat�k meg�llap�tott�k, hogy egy kuty�nak m�g a megsimogat�sa is v�rnyom�scs�kkent� hat�s�, m�rs�kli a stresszt.

 

Meg kell k�l�nb�ztetni az �llat-assziszt�lt aktivit�st az �llat-assziszt�lt ter�pi�t�l. Az �llat-assziszt�lt aktivit�s (AAA) olyan tev�kenys�g, amelyet szakemberek vagy laikusok �llatok seg�ts�g�vel m�velnek, �s hangulatjav�t�si, ter�pi�s, vagy nevel�si haszonnal j�rva n�velik a foglalkoz�sban r�sztvev�k �letmin�s�g�t.

 

Az �llat-assziszt�lt ter�pia (AAT) olyan c�lorient�lt beavatkoz�s, melynek sor�n egy, bizonyos krit�riumokat teljes�t� �llat jelenl�te, aktivit�sa (leggyakrabban kutya, macska, de lehet b�rmilyen szel�d eml�s vagy ak�r h�ll� is) a ter�pi�s program r�sze, �s a p�ciensek fizikai, �rzelmi, szoci�lis, �s kognit�v funkci�inak jav�t�s�t t�zi ki c�lul, mik�zben a v�ltoz�sokat a szem�lyzet dokument�lja. Az �llatter�pia sor�n, egy szakmai protokoll szerint, a p�ciens a ter�pi�s csapat seg�ts�g�vel alak�t ki kapcsolatot a ter�pi�s �llattal (simogat�s, etet�s, s�t�ltat�s stb.), ezzel seg�tve el� a ter�pi�s folyamatot, amely az �llat-ember k�t�d�sen (human-animal bond) alapul. A vizsg�latok sor�n a ter�pi�ban r�szt vev� p�ciensek �llapot�nak v�ltoz�s�t kontrollcsoportokhoz, vagy saj�t, a ter�pia megkezd�se el�tti �llapotukhoz viszony�tj�k.

 

Haz�nkban az els�k k�z�tt kezdte meg m�k�d�s�t a Tetra �llatter�pi�s Csoport. Alap�t�i k�z�tt szerepel pszichol�gus, orvos, �llatorvos, kutyakik�pz�, gy�gypedag�gus, de a napi gyakorlati munk�t m�g sz�mos szakember, �rdekl�d� �llattart�-�llatbar�t seg�ti. 1999-ben az elm�leti h�tt�r �ssze�ll�t�s�val kezdett foglalkozni a csoport, s alig egy �v m�lva elind�totta els� ter�pi�s programj�t, melyben kr�nikus szkizofr�n betegek �llapot�t pr�b�lt�k jav�tani kuty�s ter�pia seg�ts�g�vel, - a m�r elemzett statisztikai adatok szerint jelent�s sikerrel. K�s�bb foglalkoztak �rtelmi fogyat�kos gyermekekkel - iskolai keretek k�z�tt, bentlak�sos otthonokban �l� id�sekkel, sz�let�si k�rosult mozg�skorl�tozott �s �rtelmi fogyat�kos gyermekekkel is. A ter�pi�s �llatok munk�ba �ll�t�s�t komoly felk�sz�l�s el�zi meg, k�t kik�pz� foglalkozik a ter�pi�s foglalkoz�son r�sztvev� �llatok felk�sz�t�s�vel. Nem csak kuty�k, macsk�k, kacag� gerl�k, nyuszik, tekn�s�k �s m�g egy nagy aha csiga is r�szt vesz a Tetra �llatter�pi�s Csoport programj�ban.

 

A ter�pi�s kuty�knak (�llatoknak-macska, gerle, tekn�s) szoci�lis, j� indulat�, eg�szs�ges p�ld�nyoknak kell lenni�k. Igaz�n eredm�nyt az a kutya(�llat) tud felmutatni, amelyik �lvezi a foglalkoz�sokat, az emberekkel val� k�zeli kontaktust. Nem minden alkalmaz�si helyre azonosak a k�vetelm�nyek, m�s a feladat egy id�sek otthon�ban �s m�s pl. egy fogyat�koss�ggal �l� gyermek mozg�s koordin�ci� fejleszt� foglalkoz�sa sor�n. Minden helyzet m�sfajta hozz��ll�st k�v�n, m�s kutya/macska felel meg az ig�nyeknek.

 

 

 

Ha �rdekel az �llatter�pia fordulj a Tetra �llatter�pi�s Csoport vezet�ihez.

 -Dr. S�tori �gnes - �llatorvos, fido007@freemail.hu 

                                            -Dr. Kov�cs Zolt�n - orvos, kovzoli@psych.sote.hu