A terrierek csoportj�ba pillanatnyilag 44 hivatalosan elismert fajta tartozik, ebb�l 26 Nagy-Britanni�ban illetve �rorsz�gban alakult ki. (Pontosabban 27, de a Jack russel terriert az FCI ausztr�l fajt�v� nyilv�n�totta).

A legt�bb terriert arra teny�sztett�k ki, hogy zs�km�ny�t – patk�nyt, r�k�t, borzot, stb. – m�g a f�ld al� is k�vesse �s meg�lje. Erre utal nev�k is, a latin terra sz� f�ldet jelent. Hab�r a sz�zadok sor�n a terrier fajt�k is v�ltoztak, k�lsej�k eleg�nsabb�, finomabb� v�lt, ha arra ker�lne a sor, ma is ugyan olyan j�l v�gezn�k eredeti munk�jukat, mint mondjuk az 1800-as �vekben. A terrierek ma is szenved�lyes, temperamentumos, b�tor �s intelligens, az emberekkel szemben pedig nagyon bar�ts�gos kuty�k.

A terrierek korabeli szelekci�s szempontja els� sorban munkak�pess�g�k volt. A nagyon hasonl� t�pus� kuty�k, szerte a brit szigeteken, az id�k sor�n n�mileg k�l�nb�zni kezdtek egym�st�l, alkalmazkodva a f�ldrajzi viszonyokhoz �s gazd�ik ig�nyeihez. A kialakul� fajt�kat legt�bb esetben sz�kebb haz�jukr�l – egy falur�l, birtokr�l vagy megy�r�l – nevezt�k el.

 A hat�rvid�k kuty�i

N�gy fajta sz�l�f�ldje az �gynevezett Border country, vagyis a sk�t-angol hat�rvid�k. A legr�gibb munkaterrierek k�z� tartozik a Lakeland terrier, mely Lake k�rzetb�l sz�rmazik, k�zelebbr�l Cumberland-b�l. Felt�telezik, hogy a fajta m�r legal�bb 100 �ve l�tezett, miel�tt hivatalos nevet kapott volna. Kor�bban Patterdale vagy Cumberland terrierk�nt v�lt ismertt�. Miel�tt m�g a klasszikus kutyafalk�k �s az igazi sportvad�szat kialakult volna, a lakeland �seit a hegyekben gazd�lkod� farmerek tartott�k, p�ros�val vad�sztak vel�k a juhaklokat fosztogat� r�k�ra. Egy helyi ki�ll�t�son, Kersurck-ban alakult meg az els� fajta klub, 1912-ben. A hamarosan kit�r� vil�gh�bor� miatt azonban semmit sem lehetett hallani a fajt�r�l eg�szen 1921-ig, mikor szint�n Cumberland megy�ben, Whitehavenben �ssze�lt kilenc �r Thomas Hosking vezet�s�vel, �s szeretett fajt�juknak a lakeland terrier nevet adt�k, �s megfogalmazt�k a fajtale�r�st is. A Bedlington terrier a hasonl� nev� b�ny�szv�rosb�l sz�rmazik, Northumberland megy�b�l. Kor�bban Rothbury terriernek h�vt�k, majd az 1820-as �vekben hivatalosan is elnyerte jelenlegi nev�t. Egy bedlingtoni �r, Joseph Ainsley k�t saj�t tulajdon� Rothbury kuty�j�t, Coates Phoebe-t �s Anderson’s Pipert p�ros�totta 1825-ben, s az ebben az alomban sz�letett kant, Ainsley’s Pipert nevezt�k els�k�nt Bedlington terriernek. Az angol Bedlington Terrier Klub 1877-ben alakult. A Dandie Dinmont terrier is a sk�t hat�rvid�kr�l sz�rmazik, Cheviot dombs�gr�l. M�r 1700 k�r�l �n�ll� fajtak�nt eml�tik. Vidra- �s borzvad�szatra haszn�lt�k ezeket a b�tor kis kuty�kat, akiket Sir Walter Scott is meg�r�k�tett 1814-ben megjelent „Guy Mannering” c. m�v�ben. A k�nyvben szerepl� Dandie Dinmont nev� farmernek – aki a val�s�gban tal�n Mr. James Davidsen lehetett a Hawick k�zeli Hindleeb�l hat rettenthetetlen kuty�ja volt: �reg Bors, �reg Must�r, Fiatal Bors, Fiatal Must�r, Kis Bors �s Kis Must�r; mindannyiuk a fajta ma is megl�v� k�t sz�nv�ltozat�r�l kapta nev�t. Mint neve is mutatja, a border terrier a hat�rvid�k negyedik fajt�ja, � is Cheviot dombs�gon alakult ki. A XIX. sz�zad k�zep�n szinte minden tany�n megtal�lhat� a border terrier, hiszen a hat�rmenti dombok elhelyezked�s�kb�l kifoly�lag – m�rf�ldekre minden lakott ter�lett�l – csak �gy hemzsegtek a vid�kre jellemz�, igen er�teljes fel�p�t�s� r�k�kt�l. A h�zi�llatokat megv�dend�, sz�ks�g volt egy olyan terrierre, mely hossz� l�b�val k�pes a lovat is k�vetni, de az�rt el�g kicsi ahhoz, hogy ha kell, a f�ld alatt is �ld�zze a r�k�t. M�g az Angol Kennel Klub nem regisztr�lta elismert fajtak�nt 1920-ban, a border terrier sz�l�f�ldj�n k�v�l szinte ismeretlen volt a nagy t�bbs�g sz�m�ra, azonban a helyi mez�gazdas�gi egyes�letek ki�ll�t�sain mindig nagy sz�mban szerepelt.

Anglia

A ma m�r nem l�tez� �angol fekete-cser terrier kiv�l� patk�ny�l� kutya volt. Manchester k�rzet azonban h�res volt a szeg�ny emberek sportj�nak nevezett patk�ny�l�sr�l �s a coursingr�l (ny�lvad�szat), ez�rt John Hulme ezeket a terriereket whippetekkel keresztezte, hogy olyan kuty�i legyenek, melyek mindk�t sportban meg�llj�k a hely�ket. Ezt az �j t�pust sok�ig csak fekete-cser terriernek nevezt�k, majd 1860 k�r�l kapta a Manchester terrier nevet, mikor a v�ros kimondott teny�szt�si k�zpontt� v�lt. Az angol toy terrier legink�bb a Manchester terrier „kicsiny�tett” v�ltozat�nak nevezhet�. A toy terrier p�lyafut�sa gyorsan fel�velt, a h�lgyek kedvenc �leb�v� v�lt, azonban hamar kiment a divatb�l, napjainkban is alig ismert fajta. Az angol toy terrier elnevez�st k�vet�en h�vt�k toy black and tan, majd miniat�r black and tan terriernek is, majd 1962-ben az eredeti elnevez�shez visszany�lva, elnyerte ma is haszn�latos nev�t. Amerik�ban toy manchester terriernek nevezik.

Norwich v�rosa �s Norfolk gr�fs�g egym�s mellett fekszenek Kelet-Angli�ban. A k�rzet sz�nt�f�ldekben b�velkedik, a legel�ket klasszikus angol s�v�ny v�lasztja el egym�st�l: ide�lis terep egereknek, patk�nyoknak, nyulaknak, egysz�val minden olyan k�rtev�nek, mely �ri�si gondot okoz a parasztoknak, ha nem tudnak hat�konyan k�zdeni ellene. De Norwich k�rny�k�n is akadtak kicsi, �gyes, v�r�sesbarna kuty�k, akik r�vid p�r�zon tartott�k a r�gcs�l�kat, �s e munkak�r�kben nagy h�rn�vre tettek szert. A korai teny�szt�k egyike volt Jodrell Hopkins, aki egyetemi tanulm�nyai befejezt�vel b�rist�ll�t alap�tott a Trumpington Street-en. Bev�teleinek nagy r�sze azonban nem a lovakb�l sz�rmazott, hanem egy „Doggy” Lawrence n�vre hallgat� �rral k�z�sen vezetett v�llalkoz�sb�l: apr�cska v�r�s terriereket adtak el az egyetemist�knak, ugyanis kifejezetten divatt� v�lt ilyen kuty�t tartani, melyeket a v�llalkoz�s telephelye ut�n Trumpington terriereknek neveztek. 1930-ban a k�rzet kis v�r�s kuty�it �ltal�ban norwich terriernek nevezt�k, �ll� vagy lel�g� f�llel, de a teny�szt�k t�bbs�ge ink�bb az �ll� f�let r�szes�tette el�nyben. A Kennel Club 1932-ben ismerte el hivatalosan a fajt�t norwich terrierk�nt. Eddig a d�tumig a teny�szt�ket els�sorban kuty�ik vad�sz�szt�ne �rdekelte, de a hivatalos regisztr�ci�val a f�ltart�s els�dleges fontoss�got kapott. Az els� fajtale�r�s m�g mindk�t vari�ci�t enged�lyezte, de mindk�t t�pus �n�ll� fajtak�nt fejl�d�tt, mindkett�nek megvoltak a maga h�vei, m�g 1964 szeptember�ben a Kennel Club enged�lyezte a szepar�ci�t. A fel�ll� f�l� egyedek megmaradtak Norwich terriernek, a lel�g� f�l�ek pedig a Norfolk terrier elnevez�st kapt�k.

A Parson russel terrier n�vad�ja, a „Vad�sz� tiszteletes”, John (Jack) Russell (1795–1883), szenved�lyes vad�sz �s terrier-szak�rt�, neves foxterrier-teny�szt� Devonshire-ben �lt. A tiszteletes foxterriereket teny�sztett, azaz sz� szoros �rtelemben vett r�kavad�sz terriereket. (fox=r�ka). Egyes teny�szt�k azonban m�r az � idej�ben szab�lyozott teny�szt�sbe kezdtek �s azon f�radoztak, hogy a foxterrier n�vvel illetett fajt�nak egys�ges, sz�p k�ls�t k�lcs�n�zzenek. M�s teny�szt�ket ezzel szemben tov�bbra is a kuty�k teljes�tm�nye �rdekelte els�dlegesen, k�z�j�k tartozott term�szetesen John Russell is, aki b�r a Kennel Klub alap�t�i k�z� tartozott, saj�t terrier-vonalait ott sohasem regisztr�ltatta �s �gy sohasem �ll�totta ki kuty�it, holott � maga volt az els� Kennel Klub �ltal rendezett ki�ll�t�s egyik b�r�ja (London, 1974). R�viden, m�g a foxterrier vil�gm�ret� ismerts�gre tett szert, szinte divatkuty�v� v�lva, a Jack Russell az maradt, ami mindig is volt: egy egyszer� kis vad�szterrier, a „sz�p az, ami sz�pen dolgozik” mott� alapj�n teny�sztve. Az FCI 1990-ben ismerte el a Parson Jack Russell terriert, majd 2000. december 14-�n hivatalosan is kett� v�lt a fajta: a r�vidl�b� p�ld�nyok a Jack Russel nevet kapt�k, m�g a hossz�l�b�akat Parson Russell terrierk�nt sorolt�k be.

A terrierek legnagyobbika, az Airedale terrier Yorkshire megy�ben alakult ki, az Aire foly� v�lgy�ben. Az Aire a legel�kkel tark�tott Pennine hegys�gben ered, �s egy sz�nben gazdag iparvid�ken, az Aire v�lgy�ben folyik tov�bb, majd az Ouse-ba torkollik, utols� 60 kilom�ter�n haj�zhat�v� sz�lesedve. Az itt �l� b�ny�szoknak, vad�szoknak, farmereknek �s �llatkeresked�knek olyan egyszer�, kem�ny, �gyes �s sokoldal� kuty�ra volt sz�ks�ge, melyet b�rmilyen c�lra megb�zhat�an alkalmazhattak, mely egyar�nt volt kiv�l� vad�sz sz�razon �s v�zen, a f�c�n mellett megfogta a patk�nyt is, vagy ak�r k�pes volt marh�t terelni. Ezeket a kuty�kat sok�ig working vagy waterside terriernek h�vt�k, de a megy�ben fekv� Bingley v�ros�nak nev�t is viselte egy ideig a fajta, majd els�k�nt dr. Gordon Stadles nevezte airedale terriernek, 1878-ban. A Kennel Club 1886-ban kezdte ezen a n�ven t�rzsk�nyvezni a fajt�t. Yorkshire megye nev�t viseli az apr�cska, de ann�l hosszabb sz�r� yorkshire terrier. Sok angol �s sk�t fajt�val ellent�tben, ez a kis terrier kezdetben a szeg�ny emberek kuty�ja volt. �seit minden bizonnyal orvvad�szatra is haszn�lt�k. Vad�szni �s vad�szkuty�t tartani csak az arisztokrat�knak volt joga a korabeli Angli�ban, de az�rt a szeg�ny csal�dok ebei is zs�km�nyoltak olykor-olykor n�mi vadat gazd�juk asztal�ra. Az m�r csak felt�telez�s, hogy tal�n a sz�vetekkel val� munka �szt�n�zte a korabeli, m�r v�rosban �l� teny�szt�ket, hogy kuty�iknak is csod�latos, hossz�, sz�p sz�nezet� sz�rzete legyen. �rdekess�g, hogy a b�ny�szok nemcsak r�gcs�l�irt�sra haszn�lt�k kuty�ikat. Kistermet� ebeiket magukkal vitt�k a f�ld al� is, ahol a kiv�l� szagl�s� �s hall�s� j�sz�gok izgatottan, hangos ugat�ssal jelezt�k a s�jt�l�get, az �letvesz�lyes �s robban�kony g�zkever�k legels� jeleit. Kuty�iknak k�sz�nhet�en a b�ny�szok m�g a trag�dia el�tt a felsz�nre menek�lhettek. A fajta „�satyj�nak” Huddersfield Bent tartj�k, aki 1865-ben sz�letett, �s 74 ki�ll�t�si gy�zelem ut�n 1871-ben pusztult el egy sajn�latos balesetben. A yorkshire terrier m�g „Broken-Haired Scotch Terrier” n�ven kezdte ki�ll�t�si karrierj�t 1861-ben, majd 1886-ban m�r yorkshire terrier n�ven ismert�k el hivatalosan ezt a kistermet�, ac�lk�k-cser sz�n� terriert.

A foxterrier nevet el�sz�r XIV. sz�zadi feljegyz�sek eml�tik. Igen kedvelt kuty�ja volt az angol vad�szoknak, els�sorban falkavad�szatokon haszn�lt�k. Ez az els� hall�sra meglep�nek t�n� feladatk�r term�szetesen nem a kop�k munk�j�t jelentette. A foxit a falka seg�t�jek�nt alkalmazt�k, hogy kihajtsa a r�k�t f�ldalatti b�v�hely�r�l, hogy a falk�nak legyen mit egy�ltal�n hajtania. A r�ka �ld�z�se m�r a kop�k feladata volt, a foxi ezalatt a lovasok nyeregt�sk�j�ban utazott. Ha a zs�km�ny �jb�l bemenek�lt egy kotor�kba, ism�t a foxinak kellett kikergetnie, vagy ha �gy hozta a vad�szok kedve, meg�lnie azt. A falkavad�szat mellett a fajta h�tk�znapi feladata a k�rtev� r�gcs�l�k irt�sa volt az ist�ll�kban.

A vad�szok sz�m�ra term�szetesen kuty�ik munkab�r�sa �s teljes�tm�nye volt a legfontosabb, k�llemileg csup�n a sz�nre �gyeltek annyiban, hogy a feh�r jegyekkel rendelkez� p�ld�nyokat r�szes�tett�k el�nyben, mert ezeket nehezebb volt a vaddal �sszekeverni �s esetleg v�letlen�l lel�ni. Val�sz�n�leg a dr�tsz�r� v�ltozat l�trehoz�s�t az a c�l motiv�lta, hogy az am�gy is sz�v�s kis kuty�k m�g ellen�ll�bbak legyenek a sz�r�s, t�sk�s aljn�v�nyzetet �s az id�j�r�st illet�en, ez�rt keresztezhett�k a simasz�r� egyedeket egy m�r nem l�tez� terrier-t�pussal, a Wire-Haired-Terrierel. Egyes v�lem�nyek szerint a simasz�r� �s dr�tsz�r� foxterrier - b�rmennyire is egyforma napjainkban a k�t sz�rv�ltozat – teljesen k�l�nb�z� �s�kre vezethet� vissza. A simasz�r� foxi ezek szerint ink�bb Cheshire �s Shropshire gr�fs�g ter�let�n alakulhatott ki k�l�nb�z� terrier t�pus� kuty�kb�l, illetve ezek beagle-vel, bullterrierrel, s�t ag�rral t�rt�nt keresztez�seib�l, m�g a dr�tsz�r� foxi eredete Wales, Derbyshire �s Durham ter�let�hez k�thet�. A nagyobb test� dr�tsz�r� foxterriereket egy adott alomt�l sz�rmaztatj�k, a simasz�r� Jock �s a dr�tsz�r� Trap p�ros�t�s�b�l. Trap ismeretlen sz�rmaz�s� szuka volt ugyan, de egy�rtelm�en dr�tsz�r�. Nagy-Britanni�ban 1870-ben ismert�k el �n�ll� fajt�nak a foxterriert.

Bullt�pus� terrierek

Az angol bullterrier „atyja”, James Hinks Birmingham-ben �lt. K�t kiindul�si fajt�ja a harcedzett bulldog �s az eleg�ns angol feh�r terrier volt. Hinks c�lja az volt, hogy �tv�zze a terrier vakmer�s�g�t a bulldog makacss�g�val. A c�ltudatos teny�szt�s �s szelekt�l�s egy nagyon �sszetett karakter� kuty�t hozott l�tre. A bullterriernek magas a f�jdalomk�sz�be, nagyon b�tor, vakmer� �s kitart�, de egyidej�leg nagy bar�ts�gban van az emberrel. Fontos tudni, hogy Hinks teny�szet�t kezdett�l fogva ki�ll�t�sokon is bemutatta. A bullterrier azok k�z� a fajt�k k�z� tartozik, melyek m�r az els� angol ki�ll�t�sokon is r�szvettek, �s melyeket m�r az elej�n tervszer�en, egy adott fajtale�r�shoz igazodva teny�sztettek. Tagadhatatlan, hogy a fajta b�lcs�je a pit volt, de a teny�szt�k m�r nagyon kor�n azon f�radoztak, hogy a fajta p�ld�nyai ne csak a kit�z�tt (harci) feladatnak feleljenek meg, hanem vonz� ki�ll�t�si kuty�v� v�ljanak. A gladi�torb�l feh�r lovag v�lt. Mivel a bullterriert a bulldog k�l�nb�z� terrierekkel t�rt�n� keresztez�seib�l alak�tott�k ki, kezdett�l fogva l�teztek kisebb m�ret� bullterrierek is, s�t kezdetben ezek voltak t�bbs�gben. A Miniature Bull Terrier Club 1939-ban, Richard Glynn ezredes vezet�s�vel alakult A staffordshire bullterrier az angol bullterrierhez hasonl�an, bulldogok �s terrierek keresztez�s�b�l alakult ki, ez�rt e fajta sz�kebb haz�j�t is Birmingham k�rny�k�re tehetj�k. Sok�ig harcikuty�nak haszn�lt�k. Amikor a „Cruelty to Animals Act” 1835-ben illeg�liss� nyilv�n�totta az �llatverekedtet�seket, egyel�re csak a bik�kat �s medv�ket mentette meg e sz�rny� l�tv�nyoss�gt�l. Szerencs�re lassan, de biztosan gy�z�tt az �llatv�delem, �s az 1902-as �vekt�l kezdve v�glegesen konszolid�l�dott a staffordshire bullterrier teny�szt�se, �s m�r a 30-as �vekt�l egyre n�tt a fajta ir�nti �rdekl�d�s, az egykori harcikuty�b�l kedvelt ki�ll�t�si kutya v�lt. 1935-ben megalakult az �n�ll� fajtaklub, �s a Kennel Club m�g ebben az �vben �n�ll� fajtak�nt ismerte el az angol staffordshire bullterriert, mely haz�j�ban napjainkban is a legn�pszer�bb fajt�k k�z� tartozik.

Sk�cia

A XIX. sz�zad elej�n, az angol-sk�t hat�rvid�kt�l �szakra tal�lhat� terriert�pusokat egyszer�en csak sk�t terriereknek h�vt�k. 1873-ban v�lasztott�k sz�t ezeket a kuty�kat Dandie Dinmont terrierekre �s Skye terrierekre – a ma cairn, sk�t �s west highland white terrierk�nt ismert fajt�k az ut�bbi csoportba tartoztak. A mai sk�t terrier �se 1881-ben a kem�nysz�r� sk�t terrier (Hard-haired Scotch Terrier) elnevez�st kapta, mely k�t �vvel k�s�bb v�ltozott egyszer�en sk�t terrierre. Ennek ellen�re sok�ig az Aberdeen terrier megjel�l�s volt haszn�latos, mivel ez a v�ros akkoriban a sk�t terrier-teny�szt�s centruma volt. 1882-ben megalakult az els� angol Sk�t Terrier Klub, melynek eln�ke J. B. Morrison volt, az els� sk�t terrier standard megalkot�ja. A west highland white terrier kiteny�szt�j�nek Malcolm ezredest tartj�k, �ll�t�lag � adta a fajt�nak a ma is haszn�latos elnevez�st, de saj�t bevall�sa szerint a teny�szt�i munka oroszl�nr�sz�t apja �s nagyapja v�gezte. Az ezredesnek eg�sz kennelre val� feh�r terriere volt, ki�ll�t�sra 1900 t�j�n vitte el�sz�r kuty�it. A Malcolm-csal�d az Argyllshire-i Poltalloch-b�l sz�rmazott. Egy�bk�nt Argyll herceg�nek uradalm�ban, Roseneathben is a Malcolm-f�le t�pushoz hasonl� kuty�kat haszn�ltak, de itt persze Roseneath terriernek h�vt�k a kis feh�r ebeket. A westit r�ka-, borz- �s vidravad�szatra haszn�lt�k, s az�rt lett feh�r sz�n�, hogy hajt�s k�zben v�letlen�l se tudj�k �sszekeverni a vaddal �s ez�rt t�ved�sb�l lel�ni. 1907-ben az Angol Kennel Klub is elismerte �n�ll� fajtak�nt a westit. A mai t�pus a m�sodik vil�gh�bor� �ta �lland�sult.

Az egyik helyi legenda szerint, amikor II. F�l�p spanyol kir�ly 1588-ban legy�zhetetlen armad�t k�ld�tt Anglia ellen, a viharba keveredett haj�k haj�t�r�st szenvedtek Sk�cia partjain�l. A t�l�l�k k�z�tt spanyol kuty�k is voltak, melyek Skye sziget�n frigyre l�ptek a helyb�li ebekkel – egy �j fajt�t l�trehozva, a szigetr�l elnevezett Skye terriert. A fajta legh�resebb p�ld�nya minden bizonnyal a h�s�ges Bobby, aki 14 �ven �t gy�szolta gazd�j�t. A f�ldm�ves 1858-ban halt meg Edinburgh-ben. Kuty�ja k�vette a gy�szmenetet, majd a temet�s ut�n ura s�rj�n�l maradt, �s att�l a napt�l kezdve minden �ldott �jszak�t ott t�lt�tt. Kutyaszeret� emberek etett�k, s�t a polg�rmester fizette ut�na a k�telez� ebad�t. Mikor 1872-ben a h�s�ges skye terrier maga is meghalt, Burderr-Couttes b�r�n� egy kis s�reml�ket emeltetett Greyfriars templom k�zel�ben.

A cairn terrier kialakul�sa is els�sorban Skye sziget�hez k�t�dik, �gy nem csoda, hogy 1910-ig r�vidsz�r� skye terriernek is h�vt�k. Ma haszn�latos elnevez�se sz�l�f�ldj�nek szikl�s vid�keire utal, pontosabban a cairn sz� olyan k�rak�st, k�halmot jelent, mely s�reml�kk�nt vagy hat�rk�k�nt szolg�l. �rdekes, hogy sok�ig a brit „stone” (sz� szerint k�) m�rt�kegys�g volt a standard szerint a cairn terrier k�v�natos tests�lya, mely 14 font, r�ad�sul a fajta sz�nei k�z�tt a k�szikla minden �rnyalata megtal�lhat�. A fajta atyj�nak Martin MacLoad of Drynock kapit�nyt tartj�k, Skye sziget�r�l. MacLoad kapit�ny nagy sportember �s szenved�lyes vidravad�sz volt a sz�zadfordul� t�j�k�n. Falk�nyi ez�st sz�n� r�vidsz�r� skye terriert tartott negyven �ven �t, m�gnem 1854-ben Kanad�ba emigr�lt. A Drynock-kuty�kat Mr. John Macdonald teny�sztette tov�bb, a Bridge of Ose kennel tulajdonosa, szint�n Skye sziget�n. Macdonald �r Dunvegan kast�ly vad�re volt, a MacLeod of Macleod kl�n szolg�lat�ban, t�bb mint 40 �ven �t. 1917-b�l sz�rmaz� level�ben azt �rja, az elm�lt 70 �vben � �s testv�re Drynock-kuty�kat tartottak. A modern cairn terrier kialakul�s�ban Alastair Campbell �s Mary Hawke j�tszott�k a legnagyobb szerepet. Az � kitart�suknak k�sz�nhet�, hogy 1910-ben a Kennel Club hivatalosan is elismerte a fajt�t �s 1912. m�jus 29-�n k�l�n regisztert nyitott a cairn terriernek.

Wales

A Sealyham terrier kiteny�szt�je, John Tucker Edwardes kapit�ny Pembrokshire egy mag�nyos r�sz�n, valahol Haverfordwest �s Fishguard k�z�tt t�lt�tte nyugd�jas �veit, a Sealy Ham birtokon. Az Edwardes fam�lia m�r sz�zadok �ta ezen a vid�ken �lt, a birtok pedig h�zass�gk�t�s r�v�n ker�lt a csal�dba. Edwardes kapit�ny kb. 1848 k�r�l, negyven�vesen vonult vissza a katon�skod�st�l, hogy h�tral�v� �veit a vid�ki „sportoknak” szentelje. T�len l�h�ton vad�szott r�k�ra kop�falk�j�val, ny�ron pedig terrierekkel eg�sz�tette ki sereg�t, �s a k�rny�k igen gazdag vidra-, borz- �s r�ka�llom�ny�t ritk�totta. De legink�bb azon f�radozott, hogy a helyi terrierv�ltozatokat olyan fajt�v� egyes�tse, mely a legkisebb vesztes�g mellett a legnagyobb b�tors�ggal �s kitart�ssal k�pes els�sorban a borz �s a vidra ellen harcolni. K�pzelet�ben egy kicsi �s f�rge, fordul�kony, er�s �llkapcs� kutya �lt, mely el�g r�vidl�b� ahhoz, hogy ellenfel�t a legkisebb szikla�regbe is k�vethesse. A kapit�ny 82 �vesen, 1891-ben halt meg. Hat h�nappal k�s�bb egyetlen fia is elt�vozott az �l�k sor�b�l, �gy a csal�d f�rfi �ga kihalt. A kapit�ny l�nya azonban, Mrs. Higgon fenntartotta Sealy Ham birtokot, a kuty�kat is tov�bb teny�sztette (of Sealy kenneln�ven), k�s�bb b�r�k�nt is tev�kenykedett, s�t � lett az eln�ke az 1908-ban alakult Sealyham Terrier Clubnak. A Kennel Club 1911. m�rcius 8-�n fogadta el hivatalos fajtak�nt a sealyham terriert.

1886-ban a Kennel Club k�l�n oszt�lyt nyitott ki�ll�t�sain a welsh vagy �angol dr�tsz�r� fekete-cser terriereknek. Az els� feljegyz�s a fajta �n�ll� ki�ll�t�si szerepl�s�r�l 1884-85-b�l sz�rmazik: a Carnavon Show-ra 21 welsh terriert neveztek, azonban m�g akkoriban is el�fordult, hogy ugyanazt a kuty�t old english terrierk�nt �s welsh terrierk�nt is ki�ll�tott�k, mint p�ld�ul 1893-ban a j�l ismert, sokszoros gy�ztes Dick Turpint. A Welsh Terrier Club 1886-ban alakult, ekkor fogalmazt�k meg a hivatalos fajtale�r�st is. �shaz�j�ban, Walesben gyakran falk�ban tartott�k, �s kiz�r�lag vad�szatra haszn�lt�k. Sok csal�dban nemzed�kr�l nemzed�kre sz�llt a kuty�k tulajdonjoga is, sz�mtalan falka �sid�k �ta ugyanahhoz a csal�dhoz tartozott.

�rorsz�g

Val�sz�n�leg a Kerry blue terrier, a soft coated wheaton terrier (puhasz�r�, b�zasz�n� terrier) �s az �r terrier korabeli p�ld�nyait egyszer�en csak �r terriereknek h�vt�k.

Az �r terriert �rorsz�gban „Dare Devilnek”, fenegyereknek is nevezik, ami sokat el�rul a fajta temperamentum�r�l. �sei k�z� tartozhatott a r�gi black and tan terrier. Az els� feljegyz�s a fajta ki�ll�t�si szerepl�s�r�l 1875-b�l sz�rmazik, mikor Glasgow-ban k�l�n oszt�lyt nyitottak az �r terrierek sz�m�ra. 1879. m�rcius 31-�n alakult meg az els� fajtaklub Dublinban. Az 1880-as �vekben az �r terrier a negyedik legn�pszer�bb fajta Angli�ban. Tal�n kevesen tudj�k, hogy az Irish Terrier Club of England 1889-es rendelete vezetett a kup�roz�s �ltal�nos tilalm�hoz az Egyes�lt Kir�lys�gban.

A Kerry blue terrier a XIX. sz�zad elej�n m�g �r k�k terrier n�ven szerepelt, a Kerry nevet �rorsz�g egyik megy�j�r�l – akkor m�g gr�fs�g�r�l – kapta, ugyanis Kerry gr�fn� lelkes tisztel�je volt e fajt�nak. 1920-ban alakult meg az �r kennel klub �s Angli�ban is m�g ebben az �vben regisztr�lt�k a fajt�t. Az �r parasztok, b�rl�k nem tarthattak h�zi�llataik v�delm�re vagy vad�szatra �r farkaskuty�t, mert ez csak az arisztokr�cia kiz�r�lagos joga volt, ak�rcsak maga a vad�szat. Nekik teh�t a farmokon l�v� kuty�kb�l kellett kiv�logatni a marh�k �s birk�k �rz�s�re, terel�s�re, r�gcs�l�k �rt�s�ra �s (orv)vad�szatra alkalmas p�ld�nyokat. Ezek a kuty�k ugyanakkor teljesjog� csal�dtagk�nt a szob�ban aludtak, j�tszottak a gyerekekkel illetve fel�gyelt�k is �ket.

A soft coated wheaton terrier pontos sz�rmaz�s�r�l nem maradtak fenn �r�sos eml�kek. Ami a fajta modern t�rt�net�t illeti, dr. G.J. Pierse szponzor�lta azt a kamp�nyt, aminek k�sz�nhet�en az �r Kennel Klub hivatalosan is elismerte a puhasz�r�, b�zasz�n� terriert, �s az �j-r�gi fajta 1937. m�rcius 17-�n deb�t�lt az �r Championship Show-n. A Kennel Club (Anglia) 1943 �ta regisztr�lja a soft coated wheaton terriert.

A terrier fajtacsoport tal�n legkev�sb� ismert tagja a Glen of Imaal terrier. Mint sok m�s fajta ebb�l a csoportb�l, �gy az �r Glen sem �j kelet� teny�szt�si k�s�rletez�sek eredm�nye, hanem sokkal ink�bb egy r�gi fajta, melyet azonban hossz� id�n kereszt�l semmibe vettek. El�fordul�sa er�sen a kietlen �s vad Glen of Imaal k�rny�k�re korl�tozott. E ter�let f�ldm�vesei olyan katon�kt�l sz�rmaztak, akik f�ldj�ket v�gkiel�g�t�sk�nt kapt�k szolg�lataik�rt a Brit Koron�t�l. Minden vel�k sz�letett ravaszs�gukat �s �gyess�g�ket be kellett vetni�k, hogy ezen a durva ter�leten meg�ljenek. A Glen of Imaal terriernek �r�k hosszat kellett a szek�r mellett futnia, s�t gyakran kutyaverekedtet�sekben is r�szt kellett vennie – ez a szok�s szerencs�re m�r a m�lt�. Miel�tt a fajta megjelent volna a ki�ll�t�sokon, gener�ci�kon kereszt�l kem�ny munk�ban olyan kem�ny, er�s kuty�v� v�lt, mint amilyennek ma is ismerj�k. Az �r Kennel Club 1933-ban ismerte el hivatalosan a fajt�t, �s hamarosan megalakult az �n�ll� fajtaklub is.